STW Music School, énekoktatás, zeneoktatás, zeneiskola, hangképzés

Iskolankban a nagy erdeklodes hatasara lehetoseg nyilt terapias enek-oktatasra is.
Egyenlore egyeni orak kereteben foglalkozunk a lelki es fizikai problemakkal kuzdo enekeseinkkel, azonban szeptembertol csoportos enek-terapiakon vehetnek reszt az erdeklodok.

A zene, az enekles boldogsaghormonokat szabadit fel a szervezetunkben, a zene altal atelt erzesek, erzelmek felszabadulasaval kellemes, kiegyensulyozott kozerzetet biztosit az egyen szamara.

A terapias eneklesek elso sorban a magatartaszavarokkal, pszihes gondokkal kuzdo emberek, egyeb okokbol kifolyolag serult emberek szamara javasolt.
Azonban javasoljuk azok szamara is, akik regi, negativ elmenyek miatt keptelenek enekelni, eloadni.
Az enekles oldja a tulzott gatlasossagot, a pszihes nyomasoktol, szorongasoktol megszabaditja az enekest, az egyenekben belso egyensulyt teremt.
A terapias enekles javasolt tovabba diszlexias, hyperaktiv gyerekek szamara is.

Terapias enekora dija: 4.500,- ft / fo / alkalom
Havi dij: 16.400,- Ft / Fo / ho (4 alkalom)

Bovebb informaciot kerjen az alabbi telefonszamon:

Tel.: +3670 591 8999
E-mail: info@enekoktatas.hu

Ha éneklünk, akkor elmélyedünk magunkban, és a nélkül koncentrálunk, hogy ezt észrevennénk. Senki sem tud énekelni, és mellette gondolkodni. Amikor éneklünk, elhallgatnak az állandó belső dialógusaink, félelmeink és nem teljesült vágyaink. Érzékeink ezekben a pillanatokban teljesen a jelenre koncentrálnak. Lélegzésünk elmélyül, ?hangulatunk? kifejezést nyer. Hasonló történik, ha egy hangszeren játszunk. A zeneterápiánál nincsenek ?jó? és ?rossz? tónusok, vagy melódiák. Ugyanis pont azt kell megszólaltatni, amit mindmáig szorgalmasan eltakartunk.
A negatív élményeket zeneileg ki lehet mutatni és a tónusok, melódia és ritmus megváltoztatásával pozitív élményekké lehet változtatni. A ?játék? egy hangszeren a kísérletező számára egy új, másfajta viselkedést jelenthet. A közelség és hárítás, visszafogottság és érvényesítési kedv, mások gondolatait észrevenni, és ezekből kiindulni, ez csak néhány példa a változásra.
A zeneterápia formái közé tartozik a pszichoanalitikusan orientált zeneterápia, mely a zene segítségével bejáratot keres a tudatalattiba.
Az integratív zeneterápia, ahol a zene által segítik elő az önkifejezést, fejlesztik a kreatív képességeket, és fel szeretnék dolgozni a tudat alatti dolgokat. Az antropozófus zeneterápia, melynek középpontjában a hangszerek tónus-sorok, intervallumok és ritmusok kiválasztása van, mely a szervezet funkcióinak gyógyítását célozza meg.
A zeneterápia mindhárom típusa használható a pszichoszomatikus megbetegedéseknél (többek közt olyan betegeknél, akik kapcsolatzavarokkal küszködnek, akik érzelmileg korlátozott életet élnek, a stresszbetegségek minden fajtájánál, a ?megterhelt fejűeknél?), a pszichiátriai megbetegedéseknél, az belgyógyáaszati betegségképeknél (itt főleg az antropozófus zeneterápia ajánlott), mozgássérülteknél (oka az idős kor, vagy egy megbetegedés).

A festés, a rajzolás, a tánc és a zene régóta része a pszichoterápia eszköztárának. A zene csodatevő erejéről már az ókori kultúrákból vannak információink (pl.: Orfeusz). Népi eposzokban ugyanerről olvashatunk (pl. Kalevala), és a sámánok is zeneterápiával gyógyítottak? A Bibliából közismert Dávid király esete, aki a mániás depressziót hárfajátékának hangjaival kezelte.

A zeneművészet és a gyógyítás művészete valaha egységet képezett. Még a virágzó középkorban is része volt a zene az orvosi képzésnek. A zene és a gyógyítás kapcsolatát az orvostudomány múlt századbeli fejlődése óta tartják ?hivatalosan is? napirenden. Zeneterápiával mint gyógymóddal a legkorábban a 19. század közepén találkozhatunk. Elsőként egy francia pszichiáter, Jan Escirol alkalmazta, és később is sok tudós számolt be jótékony hatásairól. Megfigyelték: hogy ha valakinek tetszik egy melódia, vérnyomása helyére áll, megnyugszik, hangulata pozitív lesz. Az utóbbi évtizedekben az orvosok egyre nagyobb tábora próbálja meg holisztikusan, egész emberként kezelni betegeit, és bevonja a zeneterapeutát is, aki a beteg ?másik oldalával?, a lelkivel, az érzelmivel törődik, amit a mai high-tech medicine korában általában elhanyagolnak. Tudományos igényességgel azonban csak az utóbbi két-három évtizedben foglalkoznak a zeneterápiával.

A pszichoterápiás csoportok mindinkább használják a zeneterápiát. A zeneterápia ugyanis a személyiségnek azokat a rétegeit érinti, amelyek szóval nem fejezhetők ki. A beszélgetésben más mélységekig jutunk el. Egyes országokban igencsak eltérő a zeneterápia megítélése. Néhol a zeneterapeuták rangban jóval a pszichoterapeuták alatt vannak. Németországban, ahol a zeneterapeuta főiskolai végzettséggel rendelkezik - például Hamburgban lehet ilyen diplomát szerezni -, e szakma önálló gyógyászati ágnak számít.

Az, hogy a zene gyógyító hatású, egyszerűen nem igaz. Mégis lehet valamiféle gyógyhatása az individuumra nézve. Akad, aki zenehallgatással vagy zenéléssel csillapítani tudja konfliktusait, meg tud nyugodni a zenétől. De a zeneterápiában a beteg és a terapeuta viszonya, s e viszony kultúrája a meghatározó. A zenei élmény része e kapcsolatnak, de csupán eszköz. A gyógyításban persze sokan felhasználják a zenét. Alkalmas például vegetatív zavarok korrigálására. Altatáskor kisebb adag gyógyszerre van szükség, ha megfelelő zeneművet játszanak. A fájdalomcsillapítás hatását javíthatja, ha mellé fejhallgatón keresztül bizonyos zenedarabokat hall a beteg. Ezek természettudományosan pontosan mérhető dolgok, a zene hatására megváltozik az adrenalinszint, kémiai változások állnak be a beteg szervezetében. De mindennek nincs köze a zeneterápiához.

A neurózisra, a kimerültségre, az álmatlanságra, valamint a szív-és érrendszeri betegségekre is gyógyhatással bír a muzsika, illetve a bélrendszer, a gyomor, a vese, a légző-rendszer kóros elváltozásai - és működése, valamint krónikus asztma esetén is sikerrel alkalmazzák a zeneterápiát. A gyermekek értelmi képességei fejlesztésének folyamatában is használják a zenét.Kiderült, hogy a muzsika műfajától és a megszólaltatott hangszertől függően hat szervezetünkre. A májfunkciónak jót tesz a fából készül hangszerek játéka (klarinét, hegedű, cselló stb.). A hegedű és a zongora megnyugtatja az idegeket, a szaxofon pedig a vese működését serkenti.Ám nem minden klasszikus zene bír feltétlen terápiás hatással, például Wagner műveinek csak kis része hat jótékonyan szervezetünkre. Nem úgy, mint Mozart muzsikája, akinek hangvilága testünk - lelkünk működésére pozitív hatást gyakorol. Ahhoz, hogy a szakember a terápiához megfelelő zenét válasszon, ismernie kell páciense egyéniségét. A kiválasztott zene műfaja népzene, könnyűzene, akár jazz is lehet. Ha valaki depressziós, nagyon fontos, hogy gyakran hallgasson zenét. Először melankolikus és elgondolkodtató dallamokkal kezdje, mint például Schubert ?Ave Maria?-ja, Csajkovszkij zenéje, majd át lehet térni a vidámabb darabokra. Amikor valaki túlságosan feszült, tegye fel Debussy, Sosztakovics zenéjét, vagy John Lennon ?Yesterday? című számát. A terápiás kezeléseken leggyakrabban Mozart műveit játsszák. A zenehallgatás időtartama 15-20 percnél nem lehet hosszabb. A leghatékonyabbak a hangszeres művek, de ízlésvilágunknak megfelelően saját terápiás listát is összeállíthatunk kedvenc dallamainkból.

Azt tudnunk kell, hogy zene nem csupán gyógyító, hanem egészségkárosító is lehet, kedvezőtlenül hatva például a szívműködésre. Vegyük például a televízióműsorokat. Az éles, monoton hangok feszült érzelmi állapothoz vezetnek, beépülnek az idegpályák impulzusaiba, így gyakorolva hatást az idegrendszer bizonyos területeire. Ennek következményeként jelentkezik a pszichés diszharmónia-érzés, mely a szervezet működésére is kihat.

Aki énekel, nem gondol az ördögre
Sokan szeretnek énekelni, jókedvükben és bánatukban egyaránt. Dalolnak a kádban, néha még az utcán is, függetlenül attól, hogy van hallásuk, vagy éppen nincs. Az éneklés nagyszerű lehetőség az érzelmek és az érzések kifejezésére. Természetesen fontos az is, hogy éppen mit énekelünk.A dalolás is gyógyít. Ezt hívják vokális terápiának. Megállapították, hogy ha valaki éneklés közben megfelelő légzéstechnikát alkalmaz, ez jótékony hatással van tüdejére. Ennek a terápiának a lényege, hogy az ember olyan hangokat énekel ki, amelyek javítják a közérzetét. Ezt a ?gyógymódot? a jógában már régóta alkalmazzák. Amikor az ember énekel, mindössze a hangok 20 százalékát adja ki magából. A vokális terápia megtanít az éneklés klasszikus technikájára, és ezzel számos betegség, például az asztma kezelését célozza meg. A dadogás is gyógyítható ennek a terápiának a segítségével.